Chat with me
"First they came for the Socialists, and I did not speak out — because I was not a Socialist. Then they came for the Trade Unionists, and I did not speak out — because I was not a Trade Unionist. Then they came for the Jews, and I did not speak out — because I was not a Jew. And then they came for me — and there was no one left to speak for me. – Martin Niemöller „Eloször a szocialistákért jöttek, és nem emeltem fel értük a szavamat – mert nem voltam szocialista. Aztán a szakszervezetek tagjaiért jöttek, és nem emeltem fel értük a szavamat – mert nem voltam szakszervezeti tag. Aztán a zsidókért jöttek, és nem emeltem fel értük a szavamat – mert nem voltam zsidó. Aztán értem jöttek, és már nem volt, aki felemelje a szavát - értem.” – Martin Niemöller Als sie die Sozialdemokraten einsperrten, habe ich geschwiegen; ich war ja kein Sozialdemokrat. Als sie die Gewerkschafter holten, habe ich nicht protestiert; ich war ja kein Gewerkschafter. Als sie die Juden holten, habe ich geschwiegen; ich war ja kein Jude. Als sie mich holten, gab es keinen mehr, der protestieren konnte. – Martin Niemöller ** To sit back hoping that someday, some way, someone will make things right is to go on feeding the crocodile, hoping he will eat you last - but eat you he will. - Ronald Reagan

A legrosszabb nyaralásom

Minden nyáron a családommal megyek nyaralni; ezek a nyaralások mindig nagyon jók, de volt közöttük egy nagy kivétel – a bulgáriai öt évvel ezelőtt!

Minden még útban odafelé az odautazásunkkal kezdődött, és mindaddig folytatódott, amíg haza nem értünk. Tudod, busszal utaztunk, mert én félek a repüléstől, de az utazás hosszabb és bonyolultabb lett, mint általában, mert a buszsofőr rossz úton ment és eltévedtünk. Az általában 16 órás út 22 óráig tartott. Ez volt az első borzalmas dolog, de végül is megérkeztünk.

A motel sem volt igazán jó. Utálatos, fekete csótányok lakták, amelyek csápjaikkal érzékelték az utat minden szegletbe és résbe. A személyzet nagyon udvariatlan és undok volt, és a bolgárokról alkotott általános véleményem is csaknem ugyanez lett.

Veszekedésünk eredményeként az ellátásért (reggeli és vacsora) csak fél árat számoltak, de az ételek választéka nagyon szegényes volt, és nem is voltak finomak.  Ráadásul, még ez az étel is igen gyorsan elfogyott az étteremből. Azonban, a családom és én elhatároztuk, hogy ez nem lesz gond, és hogy ez a két hét igenis JÓ LESZ – felfedeztük, hogy a strand nagyon szép és homokos, és arról is meggyőztük magunkat, hogy az időjárás nagyszerű lesz.

Azonban, a harmadik napon bekövetkezett a legrosszabb dolog, amikor esni kezdett az eső, és folytatta is 10 napig – így aztán a napozás odalett, az úszás odalett, minden egyéb napimádó tevékenységgel együtt. Tehát akkor, ezek helyett a dolgok helyett elhatároztuk, hogy a városban fogunk sétálni az esőben és vásárolunk. Mivel azonban eredendően én jó időt reméltem, csak nyári ruhákat vittem magammal – úgy fáztam, hogy azt nem tudod elképzelni. És mindezek tetejébe, a város csatornarendszere nem volt tökéletes, így egész idő alatt vízben kellett sétálnunk.

Mindez a gond még nem volt elég. Hallottuk a híreket, hogy az utazási iroda, amelyik a buszos utunkat szervezte, csődbe ment, így aztán nem volt buszunk, amelyik haza hozott volna bennünket. Kétségbeesetten telefonálgattunk, mert haza kellett jutnunk valahogy.

Végül, jött egy busz értünk, de azon meg nem volt elég ülőhely, szóval állnunk kellett. Olyan boldog voltam, amikor hazaértünk, hogy megcsókoltam Budapest földjét.

Mindent összevetve, azt gondolom, hogy ez volt a legpocsékabb nyaralásom.  

MediaAccess tanuló: BM
Fordította: Németh Márta és Chris Dias